A fajta eredete Ez az �rdekes, keleti sz�rmaz�s� kicsi kutya, aki sok�ig uralkod�k kedvence volt, napjainkban ugyanolyan n�pszer�, mint egykor a cs�sz�ri udvarban. Elragad�, b�jos term�szet�, a szeret� ragaszkod�s, illetve sz�rakoztat� boh�ckod�s sokas�g�t ny�jtja gazd�j�nak. A Pekingi Palotakuty�nak, aki egy igaz�n "cs�sz�ri" kutya, olyan t�rt�nete van, ami nagyon r�gi id�kre ny�lik vissza, egyesek szerint Kr.e. 2000-ig. Sz�zadokon �t a Pekingi, K�na templomaiban �lt �s a cs�sz�r szok�sa volt, hogy kiv�lasztott innen n�gy kuty�t, amelyek szem�lyes "test�reiv�" v�ltak. Ez a n�gy ebecske �llami esem�nyek alkalm�val a cs�sz�ri menettel tartott, k�z�l�k kett� szab�lyos id�k�z�nk�nt �les, f�ls�rt� ugat�ssal jelezte az uralkod� k�zeledt�t, a m�sik kett� a cs�sz�ri pal�stot tartotta finoman a sz�j�ban. Ha valaki ellopta vagy k�rt tett az egyik ilyen kuty�ban, arra hal�lb�ntet�st szabtak ki. Teny�szt�s�kre szem�lyesen az uralkod� fel�gyelt. Ezek az �lebek mindenf�le v�ltozatos �s tarka sz�nben pomp�ztak, hogy az ott divatos b� ujj� sz�nes ruh�ik ujjaiban a ruh�hoz �ppen megfelel� sz�n� ebet lehessen hordozni. Az �lebkultusz 1820-1850 k�z�tt tet�z�tt K�n�ban. TZU-HSI �zvegy cs�sz�rn� volt a tev�kenys�g f�ir�ny�t�ja �s t�mogat�ja. Buddha szellemoroszl�njaival akarta ily m�don rokon�tni �nmag�t �s kuty�it is. Teny�szt�si k�vetelm�nyei k�z� tartozott, hogy a kutya viselje v�lla k�r�l sz�re form�j�ban a m�lt�s�g duzzad� k�peny�t �s mells� l�bai hajoljanak meg oly m�don, hogy a kutya ne k�v�nhasson a cs�sz�ri palota k�rny�k�r�l elv�ndorolni, mert a csavarg�s m�ltatlan. Peking (1860) kifoszt�sakor a cs�sz�r utas�t�s�ra minden palotakuty�t meg kellett �lni az�rt, hogy idegen kezekbe ne juthasson. Egy cs�sz�ri hercegn� azonban -b�r �nmag�val v�gzett- a kuty�it meg�lni nem tudta. Sz�mtalan legenda l�tezik a Pekingi Palotakutya eredet�vel kapcsolatban. A legsz�nesebbek egyike az oroszl�n �s a selyemmajom rom�nc�r�l sz�l� t�rt�net, miszerint egy napon az �llatok hatalmas kir�lya, az oroszl�n a var�zserd�ben s�t�lt, majd meg�llt egy t�n�l lepihenni �s szomj�t oltani. Amint a t� sz�l�hez l�pett, megl�tta egy gy�ny�r� kicsi selyemmajom t�k�rk�p�t, aki egy k�zeli fa �g�n �lt. Hirtelen �r�lt szerelembe esett a t�k�letes teremtm�nnyel, de n�mi gondolkod�s ut�n nagyon szomor� lett. Esz�be jutott, hogy milyen nagy �s hatalmas �, �s milyen t�r�keny �s gyenge a kicsi selyemmajom. De ahogy teltek a napok, csak a selyemmajom ir�nt �rzett szerelm�re tudott gondolni. A T�nd�r elj�tt az oroszl�nhoz, �s l�tva leverts�g�t, megk�rdezte, tud-e seg�teni. Miut�n meghallgatta a t�rt�netet, meglengette a var�zsp�lc�j�t, �s az oroszl�n olyan kicsiv� v�ltozott, mint a cs�ppnyi selyemmajom. Ett�l a napt�l kezdve k�pzeli mag�t a kicsi, majom-arc� pekingi palotakutya oroszl�nnak, illetve innen ered a fejedelmi magatart�s �s b�s�ges s�r�ny is. Visszat�rve a Pekingi sz�rmaz�s�nak igazi t�rt�net�hez, azt tal�ljuk, hogy a "Pekingi Palotakutya" nevet azoknak a hossz�sz�r� kuty�nak adt�k, melyeknek simasz�r� rokonait k�nai Pug dog-k�nt ismerj�k. A new yorki Metropolitan Museum of Art-ban nagyon sok k�nai porcel�n l�that�, amelyeken tal�lkozhatunk ilyen kuty�kkal, illetve itt tal�lhat� egy "Oroszl�nok" elnevez�s� faragott krist�ly, amin egy Pekingi szuka l�that� k�t k�lyk�vel. Ezeknek a kuty�knak l�g� f�l�k van, a farkuk a h�tuk f�l� hajlik, fej�k massz�v, arcorri r�sz�k r�vid �s b�s�ges s�r�nnyel rendelkeznek. A Pekingi Palotakuty�t K�n�n k�v�l, Anglia ismerte el egy �vsz�zaddal ezel�tt, az els� p�ld�nyokat cs�sz�ri palot�kb�l sz�rmaz� zs�km�nyk�nt vitt�k az orsz�gba. 1860 okt�ber�ben Dunne hadnagy n�gy kicsi Pekingit aj�nd�kozott Vikt�ria kir�lyn�nek, h�rom ezek k�z�l a Gordon herceg �s Lord John Hay tulajdon�ban l�v� Goodwood kast�lyba ker�lt (ezekre a kuty�kra �p�lt az angol Goodwood vonal), a negyedik, egy Looty nev�, barna-feh�r szuka �lete v�g�ig a kir�lyn� k�zel�ben �lt, Ezt a kuty�t meg is festette egy Landjeer nev� �llatfest�, mely k�p a windsori Kast�lyban l�that� ma is. A kir�lyn� 1872-ben bek�vetkezett hal�la ut�n kit�mt�k, �s a londoni Term�szettudom�nyi M�zeumban �ll�tott�k ki. . Ezt k�vet�en roppant n�pszer� fajta lett, f�leg romantikus t�rt�nete �s a kir�lyi csal�dn�l aratott tetsz�se miatt. �ri�si kereslet alakult ki a fajta ir�nt. 1900 elej�n azt�n a fajta �tker�lt az Egyes�lt �llamokba is, ahol szint�n nagyon gyorsan felsorakozott a legn�pszer�bb fajt�k k�z�. Az els� Pekingi palotakutya ki�ll�t�st New Yorkban rendezt�k meg a Plaza Hotel b�lterm�ben. �gy lassank�nt a palotakuty�k megh�d�tott�k az eg�sz vil�got. A fajta f� tulajdons�gai: Szokatlan jellem �s egy�nis�g. Ha �gy tartja kedve, akkor konok, makacs �s �nfej� a gazd�j�nak sem engedelmeskedik mindaddig, m�g saj�t elk�pzel�s�t meg nem val�s�thatja. Ilyenkor hi�ba h�vjuk, nem figyel r�nk, csak szimatol vagy megn�z valamit, de mind emellett a szem�t le nem veszi a gazd�j�r�l. Majd azut�n, mint aki j�l v�gezte dolg�t engedelmeskedik. Persze ez nem mindig van �gy, van, amikor azt is elmondhatjuk r�la, hogy a legfegyelmezettebb kutya. Minden utas�t�st v�grehajt, visszahozza az eldobott j�t�kot. Nagyon szereti a k�nyelmet �s a k�nyeztet�st. Kifejezetten ig�nyli a szeret� foglalkoz�st, szereti, ha �lbe veszik, simogatj�k, bec�zgetik, amit viszonoz is macskaszer� t�rleszked�ssel, �ri�si pr�szk�l�sekkel teli boldog hemperg�ssel �s vill�mgyors farok cs�v�l�ssal. A legszeretetteljesebb viszony kialakul�s�nak egy�rtelm� jellemz�je, ha kuty�nk nev�t kedves hangon ejtj�k ki, mert akkor � azonnal apr� vakkant�sokkal v�laszol r� �s tekintet�vel �rzi gazd�j�t. Ennek a szeretetviszonynak a kialakul�sa nagy l�tsz�m tart�sakor is lehets�ges. A palotakutya kedveli a z�ldben val� szabad mozg�st, kertben val� barangol�st. A birodalm�t rendszeresen ellen�rzi, felm�ri a v�ltoz�sokat �s elv�gzi a sz�ks�ges "jel�l�seket". K�pes nagy fut�sokra is de nyirkos, vizes id�ben ink�bb a lak�sban tart�zkodik. Ny�ron nagy melegben megkeresi a sz�m�ra legide�lisabb h�v�s helyet �s csak alkonyatkor az id� enyh�lt�vel b�jik el� rejtekhely�r�l. Term�szet�ket elemezve, roppant ellentmond�sos egyedekkel lehet tal�lkozni. Vannak egyedek, amelyek nagyon b�k�sek, szeretnek minden embert, �s vannak olyan egyedek, amelyek nem viselik el az idegeneket. Ez val�sz�n�s�thet�, hogy a gazd�t�l f�gg. Ezek a kuty�k abban viszont egyeznek, hogy m�s kuty�kkal szemben roppant harcias �s f�lelmet nem ismer�k�nt mutatkoznak be.. B�rmilyen nagys�g� �s fajt�j� kuty�ra r�t�mad, ilyenkor a gazd�nak kell r�sen lennie �s azonnal �lbe kapnia, miel�tt elfajulna a dolog. L�tni lehetett m�r pekingit ki�ll�t�son egy dog h�t�ra felpattanni. Ha a gazda nem lett volna r�sen, el lehet k�pzelni a k�vetkezm�nyeket. Els� r�n�z�sre ez az ar�nylag kicsi j�sz�g val�ban az oroszl�n b�tors�g�val rendelkezik. Az egyk�nek, kedvencnek tartott p�ld�nyok h�rcs�g m�dj�ra t�madnak minden idegenre, s�t a gazd�hoz a jelenl�t�kben nem is lehet k�zel�teni. Ha �bren vannak nagyon j� jelz�kuty�k. Minden mozg�st k�vetnek �s reag�lnak r�. Ha alszanak ez nem �gy van. Val�sz�n�, hogy a hangos horkol�suk elnyomja a k�rnyezet halk zajait. Az ide�lis k�llem: A legide�lisabb a k�z�pm�ret� kutya kb. 4-6 kg-os tests�llyal, alacsony l�bakkal, az el�ls�k g�rb�ltek. A h�tuls�k er�s csont�ak �s j�l izmoltak. Az �llkapocs sz�les, fogazata komplett, el�l 6-6 metsz�foggal. Z�rt sz�jn�l a fogazat nem l�tsz�dhat ki. Als� fogsora egyenes �v�. Szemei barn�k, nem kid�lledtek. Orrny�l�sai nagyok, amelyen j�l leveg�zik. Fejeteteje lapos, f�lei magasan t�z�ttek. Feje el�l n�zetb�l t�glalap alak�, s�k vonal�, nem �llhat ki sem az orra, sem az �lla. Az orra k�r�l fel�l teljes sz�rkoszor� van, amelynek vonala sehol sem szakadhat meg. Teste t�m�r, r�vid, semmik�ppen nem hossz�. Szuk�kn�l eln�zhet�bb a kiss� hosszabb t�rzsr�sz.. A ny�jtottabb t�rzsben ide�lisabb a magzatok elhelyezked�se �s kifejl�d�se. F�leg t�bb k�ly�k fogamz�sa eset�n az ell�s is k�nnyebb lefoly�s�. A t�l r�vid t�rzs� szuk�kn�l el�g gyakori a cs�sz�rmetsz�s, mert a k�lyk�k zs�folts�ga miatt nem tudja megkezdeni az anya a vil�grahozatalukat. A palotakuty�knak a sz�re adja fajt�ja d�sz�t. Bund�ja �ll a t�m�r aljsz�rb�l, ezt befedi a hossz� egyenessz�l� fed�sz�rzet, amely a nyakon s�r�nyt alkot. A fed�sz�rzet lehet�leg fedje be az eg�sz kuty�t, a has�n�l is egyenletesen �rjen le a f�ldig. A koron�t a kuty�ra a min�l hosszabb f�l- �s faroksz�rzet teszi fel. Be�ll�tva az ilyen kutya mutat a legpomp�zatosabban. Mozg�sa legyen gurul� �s szabad. A fark�t mindig a h�t�n hordja, amelyen a sz�r teljesen sz�tter�l. Nem mutat a kutya, ha a faroksz�re oldalra l�g�. Mozg�s k�zben a sz�rnek a kutya k�r�l lebeg� mozg�st kell ny�jtania. Ringben val� k�rbej�rat�sn�l igen fontos, f�leg a kanokn�l, az �ll�k�pess�g. A kutya t�bb k�r megt�tele ut�n sem fulladhat ki, nem fekhet le, mert ezek szervi bajokra utalnak, ami �t�r�kl�dik az ut�dokra. Fontos m�g az ivarjelleg, teh�t a kan ne legyen szuk�s, finom t�pus� �s ford�tva a szuka ne legyen kanos jelleg�. Ha a legig�nyesebb m�rc�t akarjuk fel�ll�tani, akkor nagyon fontos figyelni a min�l er�sebb pigment�ci�ra is. Ne feledj�k v�g�l, hogy a kutya ringben val� eleg�ns megjelen�s��rt fele r�szben a ringdressz�ra a felel�s. Ketrecbe elz�rt, t�rsas�gba soha nem j�r� szupersz�p kutya sosem lesz a ki�ll�t�sokon hat�rozott, eleg�ns mozg�s� �s magabiztos viselked�s�.. A palotakuty�n�l elengedhetetlen a folytonos sz�r�pol�s, ami az eg�sz testen l�v� sz�rzet nagyon apr�l�kos �s k�m�letes �tkef�l�s�vel j�r. Ezeknek a dolgoknak minden kell�ke szakboltokban beszerezhet�. Ne felejtkezz�nk el a szemek, a f�lek, a k�rm�k �s a b�zmirigy �lland� karbantart�s�r�l, tiszt�t�s�r�l sem. A v�d�olt�sok fontoss�ga, a f�regtelen�t�sek, a hazai �llom�ny fel�n�l biztos, hogy nem b�rnak megfelel� jelent�s�ggel. Ne hanyagoljuk el. A pekingi palota kutya d�sz�t, a sz�r�t a bolha teljesen lepuszt�tja, b�rekc�m�t okoz, ezen k�v�l a cs�p�skor egyik �llatr�l a m�sikra �tviszi a fert�z�betegs�geket is. Korszer� k�sz�tm�nnyel teljes bolha-�s kullancsmentess�get �rhet�nk el. Minden szempontb�l �poljuk kuty�nkat. Az �polatlan �llat mindenkiben visszatetsz�st kelt. Amikor egy teny�szt� sok �v munk�j�val, olyan almot hoz l�tre, amelyben t�bb �g�retes k�ly�k is tal�lhat�, ez a teny�szt�nek nagy boldogs�g �s nagyon j� �rz�s. De az �g�retes kuty�kkal �polatlanul, lepusztult sz�rrel �s neveletlen�l tal�lkozni a ki�ll�t�sokon: az borzalmas. A palotakutya teny�szt�se: Val�sz�n�, hogy Magyarorsz�gon palotakuty�t hobbi c�lb�l tartottak m�r az 1960-as �vekt�l. Ezeket �ltal�ban Lengyelorsz�gb�l hozt�k. �k kis sz�r�ek voltak, ki�ll� orral, hossz� l�bakkal. A palotakutya �llom�ny a hetvenes �vekig siralmas k�pet mutatott. A ki�ll�tott egyedek sz�ma 2-5 db volt. K�llem�k semmiben nem hasonl�that� a mai �llom�nyhoz. A v�ltoz�s kora akkor k�vetkezett, amikor egy p�r lelkes �s valami szebbet akar� teny�szt� eddig soha nem l�tott sz�ps�g� kuty�kat hozott be Magyarorsz�gra. Tulajdonk�ppen a ma l�that� legszebb egyedek �sei ezek a palotakuty�k voltak, melyekhez a teny�szt�sben m�g ma is visszany�lnak. Ezek az import kuty�k mai szemmel n�zve is kiv�l� min�s�g�ek voltak. Itt felt�tlen sz�lni kell n�hai Kov�cs L�szl� (H�dmez�v�s�rhely) "Cso-Cso-Sz�n" Telekes Lajos �s Lajosn� (Szombathely) "T�nd�rf�ldi", Edelbacher Ferenc (Budapest) "Nemespataki", Haramia J�nosn� (Szigetv�r) "Csert�i" kenneleir�l, akik Jugoszl�vi�b�l v�s�roltak horribilis �sszegek�rt kuty�kat. El�sz�r Spehar�k "Munjave" kennel�b�l, majd n�hai Bach Stefan "Biserne Ogrlice" kennel�b�l. Jugoszl�vi�ban ekkor m�r angol import kuty�kkal teny�szettek az eml�tett kennelek. A Cso-Cso-Sz�n kennel Fen Liao Ranz Bilych Fjordu nev� kant, �s a Jolly Od Munjave szuk�t v�s�rolta meg. A "T�nd�rf�ldi" kennel a Jutta Od Munjave szuk�t, �s a Zorro Od Munjave kant, a "Csert�i" kennel King Od Munjave kant, a "Nemespataki" kennel Mac The Knife of Chesfield kant, �s a Dragulj Od Biserne Ogrlice kant v�lasztotta �s hozta be az els�k k�z�tt haz�nkba. Az Edelbacher Ferenc �ltal v�s�rolt Mac nev�, el�bb eml�tett kan volt az els� angol import teny�szt�s� �s ICM eredm�nnyel is rendelkez� pekingi palotakutya, amely Magyarorsz�gra ker�lt. Hogy az olvas�nak n�mi fogalma legyen az �rakr�l �s az �ldozathozatal nagys�g�r�l, vegy�k azt a konkr�t p�ld�t, amikor Edelbacher�k megv�s�rolt�k az angol kan kuty�t. Fiatal h�zasok l�v�n, szorgalmasan gy�jt�gettek szobab�torra. M�r k�sz�ltek �rte menni, amikor v�telre aj�nlott�k ezt az angol kant. Edelbacher Ferenc a szobab�tor �r�n megvette a palotakuty�t.. Amikor a kuty�val haza ment �s kider�lt, hogy a kutya egy "szobab�tor", a feles�ge azonnal el akart v�lni t�le. Term�szetesen happy end lett a v�ge. Az�ta is egy�tt kuty�znak j�ban-rosszban. A "Nemespataki" kennel �ltal teny�sztett kuty�kkal nagyon sok magyar ki�ll�t�son lehetett tal�lkozni sz�p sikerekkel. A felsorolt kuty�k ut�n term�szetesen sorozatban �rkeztek az orsz�gba- f�leg a "Munjave" �s "Biserne Ogrlice"- jugoszl�v kennelekb�l a kuty�k. �s megindult a nagybet�s TENY�SZT�S Magyarorsz�gon is. A "Kismack�" kennelbe 1977-ben ker�lt az els� eml�t�sre m�lt� kutya, nevezetesen T�nd�rf�ldi Fruska. Vele kezd�d�tt a teny�szt�s �s a ki�ll�t�sok l�togat�sa is. Majd a Cliff Ciuska Perl�, a Cip-An Cree nev� csehszlov�k kanok, 1985-ben Fourwinds Lyonel nev� amerikai kan, 1986-ban Anglib�l Setznam Adam of Lotusgrange kan kutya biztos�totta, hogy ebben a kennelben is kiv�l� p�ld�nyai alakuljanak ki a fajt�nak. Felt�tlen eml�t�st �rdemel a haz�nk legjobb kennelei k�z� tartoz� P�rtl Rudolf tatab�nyai teny�szt� "Br�mai" kennele. T�bb kuty�t is v�s�rolt k�lf�ldr�l: melyek k�z�l a Betty Mi-Vi-Si Fero, Od Biserne Ogrlice �s Irrabi Ib of Bloody Blue, tal�n a legk�zismertebbek. A hazai teny�szt�s t�rt�net�ben tal�n a legt�bb saj�t teny�szt�s� gy�ztes kuty�t � vezette fel ebben a fajt�ban. Dan�sdi J�zsefn� "S�lyom Menti" kennele f�leg teny�szt�ssel foglalkozott. Igen sok teny�szkuty�t v�s�roltak t�le a palotakuty�sok. Az �jabb pekingisek k�z�l a ki�ll�t�sokon a legt�bb palotakuty�t a Bucs�nyi h�zasp�r tulajdon�ban l�v� "Fels�-Soroks�ri Sharmos" kennel mutatta be, t�bbnyire gy�ztes eredm�nnyel. Fero nev� kanjuk hossz� ideig verhetetlen volt, ami nem kis teny�szt�si siker. Sajnos a mindig mosolyg�s �s kedves f�rj hal�la �ta nemigen hallani kuty�ikr�l. N�hai Kov�cs L�szl� m�g hal�la el�tt legeredm�nyesebb kutyap�rj�t Cso-Cso-Sz�n Mamb�t �s Cs-Cso- Sz�n Of�li�t is �tadta teny�szt�sre vonatkoz� tan�csaival egy�tt Borzi Tibornak �s csal�dj�nak. �gy, teh�t a Cso-Cso-Sz�n kennel az � hal�l�val nem sz�nt meg. �j kennel l�tes�lt kuty�ib�l "Cir�da" n�ven. 1993-ban a Budapesten megrendezett Eur�pa kutya- ki�ll�t�son Cir�da Cec�lia Eur�pa gy�ztes lett, aminek apja Cso-Cso-Sz�n Mamb� volt. Ez a gy�zelem meghat�roz� esem�ny volt a "Cir�da" kennel �let�ben. �llom�nyjav�t�s c�lj�b�l behoztak az orsz�gba k�t n�met szuk�t �s egy angol kant. Chang Mi Lei Lovely Dubarry, Bramblefields Eldora of Nosredna, Pascan Peregrine nev�eket. Kennel�k az �j kuty�k teny�szt�sbe v�tele ut�n jobb �s �rt�kesebb lett. Ezt sok gy�ztes ki�ll�t�si eredm�nnyel bizony�tott�k. Az 1993-as Eur�pa ki�ll�t�s ut�n a Bana �va tulajdon�ban l�v� "Szerencsefia" kennel megv�s�rolta Mai Ling Classic Peppermint Paddy nev� d�n kant �s Tania of Kings Dream nev� szuk�t. Az�ta Paddy �s ut�dai mindenhol ott voltak �s vannak a ki�ll�t�sokon, �s mindent nyernek, amit csak lehet. A "Cir�da" �s a "Szerencsfia" kennel �sszedolgozik a teny�szt�sben, Angli�ba is elmennek, hogy tapasztalatokat szerezzenek. K�lf�ldre is nevezik kuty�ikat �s gy�ztes eredm�nyekkel t�rnek haza. Egyetlen r�gebbi kennelt indokolt m�g kiemelni: a P�ski Anna nev�n l�v� "Tibet Gy�ngye" kennelt. Anna m�g le�ny kor�ban kezdett el a fajt�val foglalkozni. Teny�sz�llatait nagyon alaposan megv�logatta. Szinte minden akkoriban j� kennelben megfordult. Szuk�it a legjobb kanokhoz hordta fedeztetni. Nagyon sok sz�p palotakuty�t teny�sztett. A B�k�s �s �jk�gy�s k�rny�ki j� kuty�k elterjed�s�ben igen jelent�s teny�szt�i munk�t v�gzett. Hab�r a sors szesz�lye folyt�n a MEOE-t�l semmilyen teny�szt�i elismer�st nem kapott, de nem �rt, ha tudjuk, hogy 1993-as Budapesten megrendezett Eur�pa kutyaki�ll�t�son Eur�pa Gy�ztes c�met nyert, Cir�da Cec�lia anyj�t Tibet Gy�ngye Bab�t � teny�sztette, s�t a ny�lt oszt�ly K. III helyezett apj�t Tibet Gy�ngye Cirilt is. 20 kuty�t vezettek fel ebben az oszt�lyban. Anna f�rjhezmenetele ut�n elk�lt�z�tt, �s f�rje hat�s�ra el�bb a mops, majd m�s fajta teny�szt�s�hez fogtak, �gy nem tudta megtartani fajtah�s�g�t a pekingi palotakutya ir�nt. Ez�rt nem tudott eljutni a mesterteny�szt�i c�mig, amit egy�bk�nt a fajtateny�szt�sben v�gzett munk�ja ut�n k�s�bb biztos, hogy megkapott volna. A felsorolt kenneleken k�v�l m�g term�szetesen sz�mtalan j� �s k�zepes kennel volt �s van. Term�szetesen a fajta magyarorsz�gi n�pszer�s�ge sem volt elker�lhet�, �s ezzel a szapor�t�k hada kezdte ezt a fajt�t is piacra dobni. Magyarorsz�gon a pekingi palotakutya teny�szt�se j� �ton halad, �s teny�szt�ink �ldozatos munk�j�nak eredm�nyek�ppen l�trej�tt egy teljesen �j t�pus� palotakutya, amely mindink�bb megfelel az ide�lis nemzetk�zi t�pusnak. Rem�lhet�, hogy nem csak k�lf�ldi teny�szt�k k�pesek el�rni, hogy Magyarorsz�gi CACIB-on a legmagasabb c�met pekingi palotakutya nyerje. �gy volt ez n�h�ny �ve Prandi Paolo "Del Canto Alto" olasz kennel�b�l felvezetett �s �gy volt ez 2001. tavaszi Budapesti CACIB-on is amikor az Orosz kennelben Elena Artemenko asszony tulajdon�ban l�v� angol kutya amerikai b�r�n�l a Best in Show c�met kapta. K�sz�lt: Ficsher Gyul�n� anyagainak, jegyzeteinek felhaszn�l�s�val, mely�rt k�sz�net�nket fejezz�k ki. Forr�sk�nt felhaszn�ltuk m�g Beverly Pisano Pekingese c�m� k�nyv�t. �ssze�ll�totta: MEOE �zsiai �s T�rpekutya Klub A hazai teny�szt�s n�h�ny �rdekess�ge, m�rf�ldk�ve: Temesv�ron a fiatalon elhunyt Borb�ly Kov�cs M�ria "Iris" nev� kennel�t teljes eg�sz�ben a "T�nd�rf�ldi" kennelre hagyom�nyozta, k�zel 20 nagyon �rt�kes �s sz�p kuty�hoz jutott Magyarorsz�g. A rom�niai �llom�nyr�l �s teny�szt�sr�l M�ri�nak nagyon rossz v�lem�nye volt. Ez�rt ragaszkodott ahhoz, hogy a kuty�k olyan orsz�gba ker�ljenek, ahol �rt�kelik �s komolyan foglalkoznak a fajt�val. �gy ker�ltek haz�nkba 1980 k�r�l ezek a kuty�k. M�ria az utols� napjaiban is csak a kennel�ben l�v� kuty�k elhelyez�s�vel foglalkozott. Besz�lni m�r nem is tudott, csak suttogva k�rdezgette, hogy megj�ttek-e m�r a magyarok a kuty�k�rt? A kuty�k beker�ltek az � k�v�ns�g�ra az orsz�gba. Term�szetesen v�rfriss�t�s c�lj�b�l azonnal v�s�rolt egy p�r kennel bel�l�k. A legszebb kett�t Iris Ingr�det �s Iris Hieronimust p�rban megtartott�k az �r�kl�k, ezek nagyon sz�p ut�dokat adtak kennel�knek. Egy�rtelm�en kimondhat� hogy hazai teny�szt�s ir�nymutat�ja n�hai Kov�cs L�szl� volt. Ha belen�z�nk a j� t�rzsk�nyvekbe, nincs olyan kennel, ahol nem olvashat� a Cso-Cso-Sz�n n�v. Akinek volt Cso-Cso-Sz�n kuty�ja az b�szke volt r�, a teny�szt�sben nyugodtan lehetett �p�tkezni r�juk. Nem voltak �tlagkuty�i, bizonyos fazonra �s t�pusra teny�sztett, ami felejthetetlen. De nem is lehet m�g elfelejteni, mivel ma is �lnek ebben a kennelben sz�letett kuty�kvan. Laci b�csinak, aki az els� aranykoszor�s mesterteny�szt�je volt ennek a fajt�nak, �ri�si szakmai tud�sa volt. T�bb �vtizedes m�s �l�l�nyeken v�gzett �r�kl�stani tanulm�nyokkal �s gyakorlattal rendelkezett. A h�dmez�v�s�rhelyi lapokban cikkei is jelentek meg ezekben a t�m�kban. � az 1971-es budapesti Vad�szati Vil�gki�ll�t�s �s egyben a kuty�k vil�gki�ll�t�sa el�tt m�r 5-6 �vvel pekingizett, Krakk�ban vett lengyel kuty�kkal. Ezek m�g a r�gi t�pus� orros �s keskeny �llkapcs�, de j� sz�r� egyedek voltak. Az 1971-es vil�gki�ll�t�son l�tottak hat�s�ra v�ltott t�pust �s teremtette meg a hazai �llom�ny alapj�t a m�r megnevezett jugoszl�v, osztr�k �s m�ncheni sz�l�k k�lykeivel. Az els� �j t�pus� alom h�rom kan mind HPJ-t nyert, majd ny�lt oszt�lyban a budapesti CACIB kutyaki�ll�t�son szint�n felvezett�k �ket, �s Cacib, Res Cacib K.III eredm�nnyel v�geztek a men� k�lf�ldiek el�tt, amire eddig p�lda m�g nem volt. �ri�si sikert aratott a "Nemespataki" kennel �ltal v�s�rolt Draguljod Biserne Ogrlice nev� kankuty�ja, ekkor m�g a l�versenyp�ly�n tartott ki�ll�t�sokon. Ez a kutya ar�nylag kis m�ret�, fekete sz�n�, nagyon ar�nyos test�, szenz�ci�s mozg�s� volt, legy�zni nem lehetett. Annyira elismert lett ez a palotakutya, hogy a legjobb kutya c�met is "megkapta". Az el�bb eml�tett n�hai Kov�cs L�szl� evvel a kuty�val fedeztette Betty nev� szuk�j�t, amely egy ez�stsz�n�, gy�ny�r� kutya volt. Ebb�l a p�ros�t�sb�l sz�letett G�sa nev� kuty�ja, amely mindent megnyert, amit csak lehetett. Mondt�k is annak idej�n apja nyomdokaiba l�pett. Draguljod neve m�lt�n �kes�tette a Magyarorsz�gon teny�sztett palotakuty�k sz�rmaz�si lapj�t, fedez�seinek sz�ma sz�z k�r�l lehetett. K�sz�net teny�szt�j�nek a jugoszl�v n�hai Bach Stefannak, akit�l Magyarorsz�gra a legt�bb palotakuty�t import�lt�k annak idej�n a magyar pekingisek.